Bölcsődés gyermek szoptatása

A kép forrása: pixabay.com

A szoptatás a csecsemőtáplálás természetes módja, az anyatej a csecsemők optimális tápláléka. Az Egészségügyi Világszervezet kiemelten kezeli az egészséges életkezdet témakörét. A megszületés minőségének kérdésén kívül ide tartozik a csecsemő- és kisgyermektáplálás kérdése.

A WHO és az UNICEF közös kiadványa, a nyolc nyelven megjelent Globális stratégia a csecsemő- és kisgyermekkori táplálásért (2003) központi kérdésként kezeli az első hat hónapban történő kizárólagos szoptatás jelentőségét a csecsemő- és kisgyermekkori morbititás és mortalitás megelőzésében. A dokumentum leírja, hogy az öt éven aluli gyermekek körében világszinten évi 10,9 millió haláleset következett be, melynek 60 százalékáért a helytelen táplálkozás volt a felelős. A halálesetek mintegy kétharmada az egy éven aluli gyerekeknél fordult elő. Élete első 4 hónapjában a csecsemők csupán 35 százaléka részesült kizárólagosan anyatejes táplálásban, a szilárd táplálékok bevezetése vagy túl korán vagy túl későn történt, a táplálékok sokszor nem biztonságosak és nem megfelelőek voltak. A 2016-ban frissített Fact sheet szerint az intézkedéseknek köszönhetően javultak ezek az adatok. De még mindig évente 2,7 millió gyermek hal meg alultápláltság következtében, illetve az összes gyermekhalálozás 45 százaléka emiatt következik be.

Az alultáplált gyerekek gyakrabban betegszenek meg és elmaradnak a fejlődésben. A dokumentum leszögezi, hogy a csecsemők megfelelő tápláltságát, növekedését és fejlődését az anyatej biztosítja, s ennek érdekében az első életórában megkezdett, majd a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás javasolt. Ezt követően az egészséges és tápanyagokban gazdag étrend fokozatos bevezetését javasolja oly módon, hogy az ne menjen az anyatej mennyiségének rovására. Körülbelül egy éves korig az anyatej a csecsemők fő tápláléka. A szilárd táplálékok bevezetése mellett a szoptatás fenntartását ajánlja legalább kétéves korig vagy azon túl, lehetőséget adva a kisgyermeknek a fokozatos elválasztódásra. Hazai és nemzetközi szervezetek ezzel a javaslattal összhangban fogalmazták meg saját ajánlásaikat. Az öt évnél fiatalabb gyerekek körében évente több, mint 800.000 életet menthetne meg a szoptatás. Ennek megvalósításához szükség van a család, az egészségügyi ellátórendszer és a családot körülvevő közösségi rendszerek támogató magatartására.

Magyarország WHO/UNICEF tagországként 1992-ben csatlakozott az Innocenti Kiáltványhoz, melynek során elkötelezte magát a szoptatás támogatására, elősegítésére és védelmére. A kétezres évek elején kiemelt helyet kapott hazánkban a szoptatás témája a népegészségügyi és gyermekegészségügyi programban. A kilencvenes években rövid ideig működő Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság 2005-ben újra megalakult. A bizottság fontos feladata, hogy – az Innocenti Kiáltványban megfogalmazott célokkal összhangban – teremtsen meg egy olyan társadalmi környezetet, amelyben a szoptatás a norma, segítse elő, hogy a csecsemők hat hónapos korukig kizárólagosan anyatejes táplálásban részesüljenek és a szopást a kiegészítő táplálás mellett is folytassák.

A hat hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás, az igény szerinti szoptatás és a szilárd táplálékok bevezetése után is fenntartott szoptatás fontossága fogalmazódik meg az utóbbi évtizedben közzétett, a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium, valamint a Védőnői Szakmai Kollégium érvényes protokolljaiban is.

Az ajánlásoknak megfelelő gondozás könnyedén megvalósítható, ha az édesanya otthon van a csecsemővel. Azonban az anyák egy része a GYED és a GYES letelte előtt visszamegy dolgozni. Az 1997. évi LXXXIII. tv. 2016. január 1-jével hatályba lépett módosítása lehetőséget ad arra, hogy az anyák a GYED és a GYED Extra folyósítása mellett korlátlan időben folytassanak keresőtevékenységet. Ez azt jelenti, hogy akár kizárólag szoptatott csecsemők is bölcsődébe kerülhetnek. Emiatt felértékelődik a bölcsődei intézmények és a bölcsődei szolgáltatók szoptatástámogató szerepe.

Az anyatej összetétele a csecsemő életkorának és szükségletének megfelelően változik. Biológiailag aktív komponenseket tartalmaz, többek között élő sejteket, növekedési faktorokat, enzimeket, hormonokat. Specifikus ellenanyagok termelődnek az anyatejben azok ellen a kórokozók ellen, amelyekkel a kisbaba és az édesanyja találkozik, így támogatva a csecsemő és kisgyermek éretlen immunrendszerét. A szoptatásnak hosszútávú hatásai vannak a gyermek- és felnőttkori egészségre, és ily módon a népegészségügyi hatása is jelentős.

A közösségbe kerülő gyermekek jobban ki vannak téve a fertőzéseknek, mivel számukra idegen gyermekek és felnőttek kórokozóival találkoznak. A szoptatott csecsemők és kisgyermekek az anyatej által védelmet élveznek, különösen akkor, ha az édesanya is időt tölt az intézményben. Ezért különösen fontos, hogy az anya a bölcsődében is megszoptathassa a gyermekét, mielőtt dolgozni megy vagy miután a gyermekéért megérkezik.

A szoptatás biológiai jelentőségén túl nagy szerepe van az anya és gyermeke között létrejövő szoros kapcsolatnak. A szoptatás megkönnyíti a gyermek válaszkész gondozását, szükségleteinek felismerését. Olyan kötődés alakul ki kettejük között, amely segít áthidalni akár a szeparációból eredő  nehézségeket is. Az édesanya távolléte, az idegen környezet és az idegen emberek szorongást idéznek elő a gyermekben. Több kutatás kimutatta, hogy munkába visszatérő anyák csecsemőinek és  kisgyermekeinek megnő a kortizol (stresszhormon) szintje a szeparáció hatására. A bölcsődés gyermekek kortizol szintje körülbelül három éves korig nagyon magas, óvodás korban valamennyire mérséklődik, majd hatéves korra normalizálódik. A szoptatás megnyugtató, relaxáló hatású, csökkenti a stresszhormon szintjét és a szorongást.

A biológiai és lelki hatásokat figyelembe véve tehát kívánatos, hogy a kizárólag szoptatott csecsemővel lehetőleg maradjon otthon az édesanyja, a későbbiekben pedig, a szilárd táplálékok kínálása mellett, a bölcsődébe kerülő gyermek szoptatása folytatódjék.

Félelmek a bölcsődés gyermek szoptatása körül

Az anyák és a bölcsődei kisgyermeknevelők részéről egyaránt kérdéseket vet fel, ha anyatejes gyermek kerül az intézménybe.

• Mikor fog szopni a gyermek, ha napközben a bölcsődében lesz?
  Várhatóan reggel, délután, este és éjszaka fogja bepótolni a napközben kimaradt testkontaktust és szopást. Néhány gyermek, aki átalussza az éjszakát, este fog hosszasan szopni.

• Hogyan fog egyedül elaludni? A kicsik szükség esetén képesek alkalmazkodni és a pedagógusok segítségével szopás nélkül is el tudnak aludni.

• Mi lesz, ha kevés szilárd táplálékot fogad el? Az anyatej kalória- és tápanyagtartalma rendkívül magas, így fedezni tudja a csecsemő és kisgyermek igényeit akkor is, ha egyéb táplálékból még keveset fogyaszt a gyermek.

• Mit tegyenek a bölcsődei kisgyermeknevelők, ha a baba szopni akar, miután az édesanyja megérkezett érte? Biztosítsanak lehetőséget a szoptatásra az intézményben, és támogassák az anya-gyermek párost ebben a törekvésükben. Mindenkinek könnyebb lesz.